'Farkas Árpád költészetének üzenete, hogy gyökerek és szárnyak nélkül a létteljességet sohasem célozhatjuk meg. Az Avaron, a Lipovánok, a Szerelmek hátországaiban és az Alagutak a hóban költője – az „ember szépbe szőtt hitét” vigyázva s dédelgetve – a „mindenséggel mérd magad” programját tekinti legfőbb életelvének. A Sepsiszentgyörgyön élő költő líravilágának vágy- és célképzetei mindenekelőtt Ady Endréhez és József Attilához kapcsolódva a létrontás és létabszurditás tagadását, az ember- és jövőérdekű cselekvés méltóságát sugallják. Akárcsak Kántor László Túlélő képek című kötetének költőnkről készített, roppant beszédes portréi, melyek a versekkel (és publicisztikai írásokkal) egybehangzóan sugározzák a pokol-mélységekből is átmentett lélekderű, művészi-emberi következetesség és tisztaságigény példaszerű attitűdjét.
Önjellemzésnek, ars poeticának is kiváló, Kányádi Sándornak című versét olvasva talán nem véletlenül jut eszembe az a fajta igéző erkölcsiség és létezési nívó, amelyet Nagy László hagyott ránk: „…jussomért legjobb részemért hajtok / csonkán mindig hiánnyal síró, / szimmetriásra tervelt világban”. Az idézetben megszólaló hűség és helytállás, az állandó készenlét és folytonos szolgálat parancsa Farkas Árpád munkásságának is szembetűnő vonása és sokak által megbecsült értéke."
|