Cikk A Ndk0 - Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2016 – November
2016 – Október
2016 – Szeptember
archívum …

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink …

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















'+ ''+ (document.layers?(''):('
'))+ 'Loading image ...'+ (document.layers?'':'
')+''); imgWin.document.close(); if( imgWin.focus ) { imgWin.focus(); } return false; } 2008 - Május
Zsigmond Győző

A kucsmagombák a székely néphagyományban


Csíkban jegyeztem le, hogy ez az a gombafaj, amelyiket a legjobban szereti a fejérnép. Legalábbis az ottani találós kérdés, mondás szerint. Vajon miért?! A magyarázatot neve, többé-kevésbé rejtett jelképisége, jelentése adja meg. Alakja – mondhatni – predesztinálta arra, hogy erotikus jelentéstartalma is legyen.

Az etnomikológia, a népi gombaismeret centrálisaknak nevezi a legismertebbnek tekinthető gombákat, perifériálisaknak a kevésbé ismerteket. A Székelyföldön, Háromszéken ismertség szempontjából kvázicentrálisaknak mondhatók a tavasz ezen gombahírnökei, a kucsmagombák. Tudnak e gombafajtáról e tájegységek majdnem minden falujában. De több helyen nem ismerik, és főleg nem szedik a kucsmagombát. Ebben közrejátszik az is, hogy nem oly gyakori és nem oly tömeges előfordulása, mint például a rókagombáé. Van úgy, hogy egyik faluban közismert, a szomszédban pedig nem, vagy alig tudnak róla. Így van ez például Sepsikőröspatak és Fotos esetében. Több esetben ezt jelölik meg kedvenc gombaként, és nem csupán a nők. Nem véletlen, hogy régi adataink vannak arról, hogy a jobbágyok, illetve a szolgák vagy más beszolgáltatással tartozók karácsonykor szárított kucsmagombát vittek ajándékba földesuruknak. Viszonylag későbbi több ilyen adatot tartalmaz a Cziráky-féle összeírás 1820-ból, ebben jelzik, hogy szinte mindenhol ennek a gombának a szárítmányával – általában két singnyivel – jelentkeztek uruknál karácsonytájt a szolgálattevők.
A latinul Morchella és Ptychoverpa nemzetségnevű gombák a mi kucsmagombáink. A Székelyföldön elsősorban a következő kucsmagombaféléket szedik, fogyasztják: cseh kucsmagomba (Ptychoverpa bohemica), nyúlánk kucsmagomba (Morchella elata), ízletes kucsmagomba (Morchella esculenta).
A kucsmagombák kétségtelenül a legízletesebbek közé tartoznak mindazok számára, akik megismerték őket. Nagy előnyük, hogy nincs mérgező közöttük. A hozzájuk valamennyire hasonlító papsapkagombáktól jól megkülönbözteti őket az, hogy a kettévágott gombakalap egyetlen üreget alkot, amazok meg többüregűek. A Gyromitra meg Helvella fajok vidékünkön kifejezetten perifériálisak. Van azért olyan falu, ahol (például Kommandón, Ojtozban) a redős és óriás papsapkagombát is kucsmagombának, ehetőnek tartják, és annak ellenére, hogy a szakirodalom mérgezőnek tartja e fajt, nem tudunk általa itt okozott mérgezésről. Az egyik magyarázat valószínűleg az, hogy kis mennyiséget fogyasztanak belőle.

Kucsmagombáink régebbi elnevezései más kucsmagombafajok, a papsapkafajok Helvellaceae család], sőt az erdei szömörcsög (Phallus impudicus) megnevezéseivel keverednek. Valószínűleg a Melius Péter említette szömörcsökgomba a kucsmagombára vonatkozik (1578). Carolus Clusius és Beythe István szójegyzékeiben zömürchök, szemerchyek, Szent Gyewrgi gambaia neveken szerepel (1584). Benkő Józsefnél nevei: süveg gomba, fekete gomba, szömörtsök, Sz. Györgygomba (1778, 1783). Mátyus István süveggomba néven említi (1787). Kucsmagomba elnevezése csak a XVIII. század végén jelenik meg, akkortól azonban gyakori. Népszerűségét mindmáig megőrizte a magyarság körében.
A népi gombanevek általában találóak, érzékletesek. Ismeretük segít bennünket jobban megismerni az elnevezetteket. Szerencsére a magyar hivatalos, tudományos gombanévanyag jó része népi eredetre megy vissza, nem vagy nem egészen művi. Ez a helyzet a kucsmagombák esetében is.
Az előfordulás idejére utal szengyörgygomba neve (Csík, Kászon). Valóban a Székelységben Szent György-nap tájára tehető megjelenése.
A faszkagomba (Felcsík), faszkógomba (a leggyakrabban használt Csíkban, Gyergyóban, Gyimesben), cigányfaszú gomba (Udvarhelyszék), péterfaszú gomba (Háromszék), sapkagomba (Csík), suskagomba (Háromszék), süveggomba (Csík, Gyergyó, Háromszék, Udvarhelyszék), kucsmagomba (általános), kalapgomba (Csík, Gyimes) nevek mind a gomba alakjára utalnak. Ehhez még hozzátehetjük azt, hogy a Péter, Jancsi nevek a magyar nyelvterület nagy részén a hím nemi szervre is utalhatnak. Eufémizmusként hat a székelyes csángóknál (Bahána) előforduló szentpéteri gomba neve. Valószínűleg a szomszédos Gorzafalván használt péterkegomba változataként, szentesítéseként.
A termés idejére és a gomba alakjára egyaránt utaló népi nevünk is van Gyergyóból: őszi trottyosgomba. Zeteváraljáról (udvarhelyszék) ismert feketegomba neve egyik-másik fajának sötétes színére utal. Valószínű ott gyakori a nyúlánk kucsmagomba vagy (és) az ízletes kucsmagomba feketés, szürkés színű változata.

A termőhelyre vonatkozik egyik háromszéki feltételezett elnevezése a kucsmagombának: a Háromszék-szerte többnyire egy Albatrellus-féle (Polyporus-féle) gombára használt harapégésgomba név. Bereckben például kétségtelenül a kucsmagombának egyik neve. Előfordulhat viszont, hogy valamikor csak a zsemlegombafélének volt a neve, s mióta az nincs, nem merik kedvéért égetni az avart, azóta alkalmazzák a kucsmagombákra. Ebben megerősít az, hogy például Dálnokban többektől kaptam a Polyporusra meg a Morchellára, Verpára is leírást akkor, amikor a harapégés felől érdeklődtem. Tud róla a szakirodalom, hogy bizonyos kucsmagombák valóban kedvelik a valamikor felégetett, hamvas, égetéses helyeket. Máskülönben háromszéki jellegzetességnek számít említett - biztos azonosításra váró - tavaszvégi gombánk neve, ismerete..
A Kárpát-medencében máshol előforduló más magyar népi nevei: barázdásgomba (Zala megye), bercsog és bercsoggomba (Moldva), bircsog s bircsoggomba (Moldva), csipke hercsók (Moldva), csömörgomba (Ipoly mente), csücsülécgomba (Hétfalu), fehér bercsog (Moldva), fekete bercsog (Moldva), gucsmagomba (Felső-Szigetköz), kalapgomba (Felső-Szigetköz), kalapsömörcsög (Felső-Szigetköz), morzsagomba (Hajdúság) , nyárfagomba (Kolozs megye), papsapkagomba (Kárpátalja), péterkegomba s péterke (Moldva), péterpetügomba (Moldva), pulykagomba (? Szilágyság), püspökgomba (Őrség), sombercsog (Moldva), sömörcög (Balatonmellék), subagomba (Felső-Szigetköz), susujka, illetve susujkagomba (Zempléni-hegység), süvegesgomba (Palócföld), szemö(r)csegomba (Tolna megye), szen(t)györgyi gomba (Moldva), szentpéteri gomba (Moldva), szömörcse (Mátra vidéke), szömörce (Ormánság), szömörcsög s szömörcsöggomba (Zala megye), szömörcsökgomba (Ormánság), szömörcsök (Baranya, Őrség, Vas megye, Zselic), Az egész magyar nyelvterületen a kucsmagombák leggyakrabban használt nevei: kucsmagomba, szentgyörgygomba, szömörcsög.
Tudják, hogy ahogy például a csiperkének, májusi pereszkének, rókagombának, ekképp a kucsmagombának a tönkjét sem kell eldobni, az is jó az ételbe. (Kép4,6)
A népi konyha megbecsült nyersanyaga a kucsmagomba. Erről tanúskodnak receptes könyveink (Többek közt Lexáné Regéczi Márta Gombaételek című kötete), de több a terepmunka során többnyire falun lejegyzett egyszerű és nagyszerű suskás étel bemutatása is. Tudtommal főleg tokánynak és tojással készítik meg az egész magyar nyelvterületen. Valószínűleg ez az a gombánk, amelyet a ki nem terült csiperkén és őzlábon kívül leggyakrabban készítenek el megtöltve tájainkon. Ízelítőül három sepsikőröspataki receptet közlünk a továbbiakban.

Gombás tokány
Hagymát zsírba pergelek, paprikát belé, s aztán a gombát. Nyáron árdét, gogonélt is a hagyma közé vágok.
(PB)

Suska tojássa
A tojást a suskára reá szoktam ütni miko megsült a hagymás zsírba. A suska szárát is karikákra fe ke vágni s azt is meg ke készíteni. (PB)

Suska paprikásnak
Olajba vagy zsírba bele kell dinsztelni két fej hagymát.
A megpucolt suskagombát összeaprítva adjuk hozzá ahhoz. Az egészbe aztán babérlevelet teszünk, beszórjuk paprikás liszttel, s feeresztjük tejjel, tejföllel. (MK)


Végül ajánlunk figyelmükbe egy székelyesen is elkészíthető nagyrészt az olasz Carluccionak tulajdonítható receptet: libamájjal töltött kucsmagomba.

Hozzávalók (4 főre előételként): 20 db nagyobb méretű cseh kucsmagomba (csak a kalapja), 2 tk vaj,
1 dl húsleves, 2 ek konyak, 1 dl tejszín, 1 ek apróra vágott medvehagyma, só, bors. A töltelékhez: 1 tojás, 1 nagy szelet kissé szikkadt fehérkenyér, 1 ek apróra vágott petrezselyem, bors, 2 szelet hideg sült libamáj.
Verjük fel a tojást. Morzsoljunk bele kenyeret, adjuk hozzá a petrezselymet, borsot, alaposan keverjük össze. Egy sűrű masszát kapunk. Vágjuk fel kis kockákra a libamájat. A megtisztított kucsmagombát töltsük meg a libamájkockákkal. A nyílást tapasszuk be egy-egy kanál tojásos masszával, alaposan nyomkodjuk bele. (A masszából kb. a fele megmarad, azt felhasználhatjuk másra). Forrósítsuk fel a vajat egy serpenyőben. A gombafejeket "talpukra állítva" helyezzük a forró vajba, pirítsuk meg, majd óvatosan lefektetve őket, időnként körbeforgatva, rázogatva süssük néhány percig őket. Adjuk hozzá a húslevest, a konyakot, kis lángon főzzük további öt percig, öntsük hozzá a tejszínt is, forraljuk fel, végül keverjük bele a medvehagymát.

A világpiacon is a legkeresettebb ehető gombák egyike a kucsmagomba. Tartósításának legelterjedtebb módja a szárítás. Szárítva a kucsmagomba (Morchella spp., Ptychoverpa bohemica) ára a nyugat-európai piacokon vetekszik a vargányáéval (Boletus edulis), s az aranyéval.
Nem olyan könnyű megtalálni, mint tartósítani a kucsmagombákat. Főleg, ha azok még nem, vagy alig bújtak ki az avar alól. Könnyű ággal a kezükben, érzéssel és alaposan át szokták vizsgálni szakértőik a suskás helyeket. Van úgy, hogy valaki egyet sem lát meg belőlük egy bizonyos helyen, más pedig onnan akár meg is szedi vele kosarát. Azon kevés gombáink egyike a kucsmagomba, melynek szedését külön szóval is illetik egyes helyeken, így például Sepsikőröspatakon suskázásnak mondják, suskázni menésnek a kucsmagombaszedést.
Falucsúfolóink között több olyan van, mely egy-egy falu népét gombásnak nevezi. Tulajdonképpen ez már alig, vagy egyáltalán nem számít jelenleg csúfolásnak, és természetesen azzal függ össze, hogy a helybeliek foglalkozásai, foglalatosságai közül gyakran emelnek ki ebben a műfajban egyet, melyet általában –ha nem is most- valóban gyakoroltak az ottaniak.
Egyetlen falucsúfolóról tudunk eddig, mely a gombafajra is utal: faszkóknak mondták régebb (lehet, hogy olykor ma is) a csíkszeredaiak a zsögödieket, akik csúcsidényben nemegyszer hoztak kucsmagombát a szeredai piacra (az említett szó a kucsmagomba helybeli népi elnevezése).
Kevés olyan gombánk van, amely hímes tojásainkon is szerepel, sokszor nehéz is fajhoz kötni a mintát. Több gyimesi tojásminta gombás, egy közülük (egy gyimesbükki) pedig éppenséggel kucsmagombás. Tudomásom szerint őriznek, őriztek ilyen gombás húsvéti tojásokat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban és a gyergyószárhegyi Lázár kastélyban. (Kép5)
A tréfás találós kérdésen kívül más is ismert napjainkban kucsmagombával kapcsolatosan.
A webről jegyzem ide a következő diákoknak tulajdonított aranyköpést: Nyáron nő a kalapos gomba, télen nő a kucsmagomba.
Az alábbi viccet Marosvásárhelyt hallottam nemrég, de az egyik változatát (benne kucsmagomba helyett az ugyancsak vitathatatlanul férfiasnak számító szömörcsög szerepelt) évekkel ezelőtt Budapesten hallottam.
Egy idős hölgy rengeteg szömörcsögöt talál az erdőben:
- Mit küszködtem, hogy férjhez menjek, s itt szabadon terem...
A kucsmagomba népszerűségét jelzi a következő valószínűleg nem csupán a webről lejegyezhető mondás, valószínűleg újabb keletű szóláshasonlat: Felrúglak, mint erdőkerülő a kucsmagombát! Még változatával is találkozhatunk a neten: Felrúglak, mint kerülő a kucsmagombát!
Összegezésképp megállapíthatjuk, hogy a kucsmagomba egyike legismertebb, legbecsültebb gombáinknak, kitüntetett hely illeti meg a magyar és azon belül a székely néphagyományban is.


Irodalom:

Bálint Sándor
1957 Szegedi Szótár. Budapest, Akadémiai.
Benkő József
1783 Benkő füszéres nevezeti. Nomeclatura botanica. Nomina vegetabilum. Posony, Magyar Könyv-ház (Molnár János közlése).
1780 Phytologicon. Index I. Vegetabilium. Fungi. Budae, 83–84.
Bohus Gábor
1983 Revision der Pilzarten des Clusius-Codex. In Clusius-Codex.
Carluccio, Antonio
É. n. Gombák könyve. Budapest, Saxum (I. kiadás: 2003.).
Cziráky
1820 Cziráky-féle összeírás. Kézirat másolata. Sepsiszentgyörgy, Levéltár: III/1874.
Clusius, Carolus
1601 Fungorum in Pannoniis observatorum brevis historia et Codex Clusii. Antwerpen
Clusius, Carolus – Beythe István
1583 Stirpium Nomenclator Pannonicus. In: Rariorum aliquot stirpium historia. Graz
Gregor Ferenc
1973 Magyar népi gombanevek. In Nyelvtudományi Értekezések, 80.
Hollós László
1933 Szekszárd vidékének gombái. In Matematikai és Természettudományi
Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra, 37/2, 1–215.
http://habolondneszeddle.blogspot.com/search/label/kucsmagomba
http://image.hotdog.hu/_data/members1/797/190797/doksi/dkwjhpuquj.txt
http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/olvas/eroszakos-cselekmenyek/
Kálmán Béla
1937 Felsőőr-vidéki növénynevek. In Magyar Nyelv, 33, 345–348.
Kicsi Sándor András
2005 Néhány népi gombanevünkről. In Magyar Nyelv, CI. évf., 3. sz., 336–351.
Kovács Antal
1987 „Járok-kelek gyöngyharmaton.” Növény- és állatnevek a Felső-Szigetköz
tájnyelvében. In Mosonmagyaróvári Helytörténeti Füzetek, VI.
Kótyuk István
1983 Népi növényismeret és növénytani szókincs Ráton. In Az Ungvári Hungarológiai
Intézet tudományos gyűjteménye. Ungvár – Budapest, Intermix, 75–93.
Lexáné Regéczi Márta
1987 Gombaételek. Budapest
Mátyus István
1787 A Gombákról. In O és Uj Diaetetica. Posony, Füskúti Landerer Mihály (III. könyv, IX. rész,
471–488.).
Melius Péter
1978 Herbárium. (Szerk.: Szabó Attila.) Bukarest, 159–160. (I. kiadása 1578-ban.)
Moesz Gusztáv
1944 A mátrai gombák mépies nevei. In Botanikai Közlemények, XLI, 109–114.
Új Magyar Tájszótár (ÚMT)
1979 I. k. Budapest
2002 IV. k. Budapest


.: tartalomjegyzék